A rétei hajós emléktúrája

Poór József nevét sokan megismerték az elmúlt három évben. Ennek oka az a nem mindennapi vállalása, hogy vitorlásával, ZsuGával végigjárja a II. Rákóczi Ferenc által megtett utat Gdańsktól Rodostóig. A Nagyfödémesen élő író, vállalkozó, hajós 2017-ben, a fejedelem tengeri kikötésének háromszázadik évfordulóján kezdte meg a vízi emléktúrát.
Ez a történet mégsem 2017-ben kezdődött. Már gyerekkora óta szoros a kapcsolata a vizekkel, mondja Poór József, aki nemcsak a hajózást, de a magyar történelmet is egészen fiatal korában szerette meg, leginkább a kuruc idők eseményei ragadták magukkal. Szülőfaluja, a Szenc melletti Réte története is szorosan egybefonódik a Rákóczi-felkelés történéseivel. Az a szellem, amely a Rákóczi-mítoszban él, működik a hajózásban is. Ha ez a kettő találkozik, az olyan, mint egy fantasztikus szerelem.
Mint ismeretes, II. Rákóczi Ferenc 1717 októberében érkezett meg II. Ahmed szultán meghívására Marseilles-ből a Földközi-tengeren át a törökországi Gallipoliba. Szövetségest keresett a szabadságharchoz. A szövetséges keresése Rodostóban végződött, ahonnan Rákóczi már nem térhetett haza.
Az emléktúrát Pozsonyból, a Dunáról indították 2017 októberében, meséli a hajós. A cél az volt, hogy a fejedelem útjának fordított tükörképét járják végig, Rodostótól visszafelé a Földközi-tengeren, majd a Szajnán, az Északi- és végül a Balti-tengeren át Gdańskig.
Az út első szakaszának célpontja tehát a márvány-tengeri Rodostó elérése. Poór József tervei között szerepel, hogy az emléktúra során megálljon azokon a történelmi helyeken, amelyek kapcsolódnak a Nagyságos Fejedelemhez.

A gyerekeknek mesél Rákócziról
A cserkészek voltak azok, akik legelőször Poór József mellé álltak, hogy segítsék az emléktúra megvalósulását. A cserkészszövetség legnagyobb segítsége a projekt megismertetése a fiatalokkal, a találkozások megszervezése. A hajós célja, hogy minél több ember bekapcsolódjon, elkísérje őt az egyes útszakaszokon, s hogy a gyerekek és a  fiatalok figyelmét ráirányítsa II. Rákóczi Ferenc alakjára. Ha valaki ezt az útvonalat végighajózza, az sportteljesítményként is érdekes, de ez több annál, mondja, s hozzáteszi, jó lenne, ha fiatalokat, középiskolásokat is el lehetne vinni bizonyos szakaszaira az útnak, de ez nem egyszerű, hiszen kiskorúakról van szó. Az iskolákban Poór József mesél a dicső fejedelem tetteiről a fiataloknak, akik nagyon nyitottak a téma iránt. Az egészen kicsik is tátott szájjal figyelnek, ha Jóska bácsi a hajózásról mesél.
Több gyerek fel is szállt a vitorlás fedélzetére, néhányan rövid hajókázáson is részt vehettek a ZsuGa névre keresztelt hajón a Vágkirályfa melletti Kaszkádok duzzasztón.

Lefelé a Dunán
2017 őszén Pozsonyból Komáromig jutott el a ZsuGa, az önerőből épített vitorlás hajó, amelynek neve a hajós lányainak, Zsuzsának és Gabinak a nevéből állt össze. Komáromban szárazdokkban várta a tavaszt, majd 2018-ban háromfős legénységgel magyar vizeken folytatta az útját. A Dunán lefelé hajózva cserkészekkel és II. Rákóczi Ferenc nevét viselő iskolákkal vették fel a kapcsolatot. Bajánál sokat időztek a szokatlanul alacsony vízállás miatt. Az utat csak novemberben tudták folytatni, csupa szűkületben, már horvát és szerb vizeken. Ebben az évben a szerbiai Apatin kikötő szárazdokkjába daruzták ki a vitorlást, amely az emléktúra megkezdésétől immár négy ország 16 kikötőjében állt mólóhoz.
 

Egyedül az Al-Dunán
A szerbiai kikötőben végzett kisebb-nagyobb javítások után a vitorlás 2019 szeptemberében elhagyta a szerb vizeket, egyfősre csökkent legénységgel. A ZsuGa fedélzetén váltakozva addig több mint harmincan élték át az emlékút izgalmait, mégis úgy alakult, hogy Poór József egyedül szedte fel a horgonyt Apatinban.
A kormányos optimizmusa a hit erejében és az utazási lázban gyökerezett, idézi fel hajózásának ezt a szakaszát. Novemberig szerb, horvát és román felségvizeken ereszkedve Orsováig jutott el. A csillagászati árak miatt a hajó téli tárolására itt gondolni sem lehetett, így autóval hazaszállították ZsuGát. A hajóra már úgyis ráfér egy nagyobb karbantartás a három év után.
 

Célok és tervek
A hetvenedik évébe lépő hajósnak emellé és az úttal járó csodálatos élmények mellé kellemetlen dolgokat is adott az elmúlt időszak. Infarktust kapott, amikor az árbócot cipelte a vállán, de a Jóisten azt mondta, még dolga van itt, mondja mosolyogva. Úgy érzi, több a tennivalója, mint pusztán végighajózni az utat.
Sok más tervem is van. Az egyik az írás, mert van téma, amit eddig még nem írtam meg, de hatalmas belső késztetést érzek. Most épül a Kis Merész hajóm, ami nagyobb lesz, mint a ZsuGa. A ZsuGán küzdeni kell, a Kis Merészen, amely szintén tengerjáró vitorlás lesz, már le fogok tudni ülni, és írhatok.
A terv a Rákóczi-emléktúra megvalósulása, de nem feltétlenül neki kell megvalósítania, mondja a fehér hajú férfi. Ha lesz egy fiatal, aki erre vágyik, ő fogja végigvinni. A projekt célja, hogy pár ember – bárcsak én is köztük lehetnék – eljusson Rodostóba, és akkor lesz igazán értelme, ha minél több ember csatlakozik, magyarázza a rétei hajós, aki már nagyon sokszor szedte fel a horgonyt, és bontott vitorlát élete során. Kisebb és rázósabb vízi utak is vannak mögötte, a pataktól az óceánig mindenféle vizeken járt már, de nem vitorlázóvá, hanem vándorlelkű emberré érett, vallja magáról a rétei hajós, Poór József.

Forrás:

https://ma7.sk/kavezo/a-retei-hajos-emlekturaja

A Zsuga kaptinyának első és második megtett szakaszának elménybeszámolóját itt találjátok.