Leszek a barátod

A Udvardi 28. sz. Kaszap István cserkészcsapat nagysikerű rendezvényének, a "családok délutánja"-t követően pár héttel később, a 10-16 éves korosztálynak szánt program követte. Amikor mottót kerestünk az akciónak több variáció megfordult a fejünkben. Leszel a barátom?, Jézus a barátod...., végül a fenti címben állapodtunk meg, így utólag helyesen döntve. Azóta fogalmazódott meg bennem, hogy mennyi mindent jelent ez a mondatocska. 

Nyitottságot, feltétel nélküli elfogadást, visszamosolygást a másik mosolygó tekintetére, összekulcsolt kezeket, akik segítik egymást. Nekünk, cserkészeknek, akik minden nyáron úgy megyünk el táborozni, hogy sokszor nem ismerjük az együtt táborozó csapatokat, talán megfordul a fejünkben, hogy „idegenekkel” jó lesz- e a tábor. De ezek a kételyek mindig szertefoszlanak, hisz nem voltam még olyan táborban, ahonnan szívesen jöttem volna haza, ahol ne szereztem volna új barátokat, akiktől fájó szívvel köszönök el. Valljuk be, könnyű dolgunk van, hiszen régen, még kiscserkész korunkban belénk ültették a nyitottságot, bárhol, bármilyen körülmények között képesek vagyunk barátokat szerezni és azt mondani, ha más nem akar, én leszek a Te barátod.  Jézus sem válogat közöttünk, mindannyiunk felé nyit, és várja, hogy nyújtsuk a kezünket felé, visszamosolyogjunk a hívására.

Csodás, napsütötte őszi időben találkoztunk szombaton. Nagy meglepetésünkre akadtak szép számban olyanok is, akik nem cserkészek. Mivel a puding próbája az evés, feltettem magamban a kérdést, vajon tényleg olyan jól működik a cserkészek nyitottsága mások felé, mi tényleg bárkinek tudunk a barátai lenni? Majd most kiderül- mondogatta bennem a kisördög.

Egy nagyon egyszerű példával kezdődött a kíváncsi tekintetek kielégítése. Kezemben egy jó erősen összekötött kötéllel szemléltettem, milyen a jó barátság- erős, mindnet kibír, és nagyon nehezen lehet szétszakítani. Ezen a példán fölbuzdulva 4 kis csoportra osztottuk a gyerekeket, és összekötöztük őket a kezeiknél fogva. Egy térkép segítségével meg kellett találniuk a falu 4 pontján 4 állomást, megoldani a 4 apostol igencsak kacifántos, összekötött kézzel nehéznek tűnő feladatát.  A feladatok megoldása csak akkor sikerülhetett, ha a csapatok kellőképpen figyeltek egymásra, összedolgoztak, megbarátkoztak az addig ismeretlen emberkékkel is. Így ugráltak végig az óriás ugróiskolán, egyensúlyoztak kanálban labdát a kacskaringós úton, céloztak minél pontosabban a társuk kezével együtt és bújtak át Jakab apostol „barlangjain” úgy, hogy nem értek hozzá a barlangok falához. Minden állomásnál kaptak egy darabkát a barátság jelképéből.

Miután mindenki sikeresen visszatért a kiindulópontba, a csapatok közösen összerakták a jelképet. Ez a feladat csak úgy sikerülhetett, ha minden csapat megfelelt az apostolok feladatainak, és megszerezte a kép egy darabját. A kacifántos feladatokban megéhező csoportok korgó gyomrát az otthonról hozott sütikkel csillapítottuk, amit sok esetben a gyerekek együtt készítettek anyukájukkal, és be kell vallanom, kiválóan sikerültek! A következő feladatban mindenki egyénileg, a saját ízlése szerint készítette el a papírfigurát olyan szépre, mintha a legjobb barátjának (Jézusnak) készítené azt. Majd kis gondolkodás után ráírtuk, mit köszönünk meg Jézusnak, amiért hálásak lehetünk Neki az életünkben. Az elkészült színes figurákat egy óriásplakátra ragasztottuk a barátság jelképével, majd a templomban közösen kifüggesztettük.

Miután megérkezett Vadkerti József cserkészatya, betömörültünk a jó meleg kisszobába, hogy meghallgassuk előadását a barátságról, Jézus hívó szaváról. Az előadás nagyon tanulságos volt, a gyerekek tágra nyitott szemekkel és fülekkel figyeltek, válaszoltak kérdéseire, nagyokat nevettek Józsi atya példáin, amik a gyerekek nyelvén szóltak. Az előadás befejeztével saját szavainkkal megköszöntük Jézusnak az együtt eltöltött időt, hogy egymás barátai lehetünk, majd átvonultunk a templomba, hogy részt vehessünk a legszentebb áldozatban, elfoglaljuk a helyet, amit Jézus kínál nekünk asztalánál.

Egy újabb sikeres rendezvényt tudhatunk magunk mögött, bízom benne, hogy a gyerekek egy más szemszögből is megláthatták Jézust, aki a barátunk.

Jucu