Nyári emlékek 01

Újabb év eltelt és ismét eljött a nyári időszak. El sem tudjuk képzelni milyen is lenne egy fergeteges cserkésztábor nélkül!

Idén új cserkésztestvéreket ismerhettünk meg a csenkei 48. számú Szent Imre cserkészcsapat-ból és a csallóközcsütörtöki 66. számú Szent Jakab cserkészcsapat-ból is.
Hosszú válogatás után az Ebedectől 5km-re lévő rét mellett döntöttünk. Minden július 29.-én kezdődött miután megérkezett az összes 38 kalóz a híres Jack Sparrow kapitány vezetésével. Így hát el is kezdődhetett a sok móka.
Minden reggel zászlófelvonással kezdődött melyet gazdag program követett. Az elkövetkező 10 nap alatt sok dolgot tanultunk meg az illemtanról, cserkészetről vagy a szerszámhasználatról is, ami a körletépítésnél nagyon hasznosnak igazolt. Nem maradhatott ki a népi játék vagy az éneklés sem. Minden egyes résztvevő elkészítette a saját „Tortuga” kalóz babáját is, aminek elkészítését nem csak a lányok, de a fiúk is nagyon élvezték. Jó páran elkezdték a 3 sas toll próbát is. Az első próbát, amelynél 24 órát ki kellett bírni beszéd nélkül, csak hárman bírták ki. Ezt követte a második próba, 24 óra evés nélkül – csak víz és egy karé kenyér volt megengedett – és a harmadik próba, 24 óra egyedüllét az erdőben. Végül csak egy jelöltnek sikerült végigcsinálni az egészet és így megszerezhette a neki járó felvarrót.
Ahogy tudjuk, cserkészetben fontos a mozgás, így hát sorra került a méta, számháború és a parasztolimpia is, amelyben nagyon szépen lehetett látni milyen összetartók a csoportok és remekül együttműködtek. Jó volt látni, ahogy a gyerekek élvezik a természetben eltöltött időt.
Mint kalózoknál szokás, mi is elhajóztunk, méghozzá a Nyitra város fürdőjébe. Miután kipancsoltuk magunkat és sikeresen letusoltunk a jéghideg vízben, elindultunk felfedezni a vár titkait is. Lehetőséget kaptunk kézbe venni és simogatni az ott kiállított sasokat és baglyokat. Nagy élmény volt számunkra.
Ahogy ezt mindenki tudja a cserkész szeret túrázni is, így hát a nagyok elballagtak Veľký Inovec hegységre, mely elégé fárasztó volt, de a kilátás csodás volt és megérte az utat. Elláttunk egészen a Mohi atomerőműig. Visszafelé a hosszabb utat választottuk és ki is fogytunk a vízből, de szerencsére egy kedves úr megengedte, hogy nála megtöltjük a kulacsainkat.
Eközben a kisebb cserkészek megnézték Ebedec falucskát. Ehhez a túrához szép emlékek kötnek. Igaz, nehezen indult a gyaloglás mivel a kiscserkészeink gyorsan elfáradtak, de a kis pihenő után minden jóra fordult. Érdekes élmény volt, mikor bementünk az üzletbe jutalomként a gyerekeknek jégkrémet venni és miután egy fiatalember meglátta, hogy cserkészek vagyunk, oda jött a kasszás pulthoz ezekkel a szavakkal:“ A cserkészeknek ezt megfizetem én.“ Hálából megköszöntük neki egy hangos csatakiáltással.
Minden este élveztük a vidám tábortűzi jeleneteket és a hangos dalolást. Az utolsó tűznél 2 jelölt tett cserkészfogadalmat, így a cserkészmozgalom gazdagabb lett 2 fiatal taggal. Miután mindenki nyugovóra tért, jöhetett az éjjeli játék, ahol világító karkötőkkel próbáltuk leküzdeni a szellemeket.

Itt befejeznénk a rövid tábori beszámolónkat és egy hatalmas köszönetet szeretnénk mondani minden egyes törzstagnak azért, hogy biztosítottak számunkra egy csodálatos, élményekben gazdag és felejthetetlen 10 napot!

Andi és Sziszi